Vasárnap, az NBIII Közép csoportjának 23. fordulójában a mérkőzést megelőzően ötödik helyen tanyázó ESMTK csapatával játszottunk, idegenbeli környezetben. Ősszel egy igen színvonalas mérkőzésen a jobb helyzetkihasználás döntött a pesterzsébetiek javára, ezúttal azonban szemrevaló játék helyett küzdős, harcias csatára számítottunk…

…így is lett. Mindkét együttes a hátsó stabilitást helyezte előtérbe, és a lehető legkisebb kockázatot vállalva próbálták egymáson “áterőszakolni” a labdát a felek. Mélységi indítások és ezeregy párharc jellemezte a találkozót, az akciók azonban mindkét térfélen kiszámíthatóaknak bizonyultak, így nem is jegyezhettünk fel különösebb ziccereket egyik oldalon sem. Csupán egy-két komolyabb lehetőség adódott, az is inkább a hazaiak révén, azonban a lövések rendre elakadtak vagy a védőink lábában, vagy éppen Kovács Benedek kezében/testében. 

Gólnélküli első félidőt követően hasonló mederben folyt a mérkőzés a szünet után is, ekkor viszont már szakmai szemmel magabiztosabb támadásvezetések adódtak, és még stabilabb védekezést láthattunk — noha ekkor sem láthattunk különösebb rizikópasszokat a pályán. Ebben a játékrészben is talán a “Liza” tűnt aktívabbnak, de a hajrában mi is okoztunk a kapu előterében kellemetlen pillanatokat ellenfelünknek. A meccs utolsó percei paprikás hangulatban teltek, ám végül gólok híján mindkét félnek meg kellett elégednie az egy ponttal. 

A hazaiaknak van több okuk a bosszúságra, mi összességében úgy érezzük, hogy szervezett játékkal értékes pontot brusztoltunk ki magunknak. Harmadik meccse nem kapott gólt a csapat, ami mindenféleképpen megsüvegelendő teljesítmény!