Vasárnap lejátszottuk soron következő bajnoki mérkőzésünket a Kozármisleny ellen. Aktuális ellenfelünk mióta az NB3-as pontvadászatban érdekelt, csupán egy alkalommal tudott ellenünk győzedelmeskedni, ezen felül pedig egy rákosmenti győzelmet leszámítva mindig patthelyzettel végződtek az ütközetek. 

A tabellára nézve nem mi voltunk a párharc esélyesei, ám ősszel is bravúrnak mondható módon 2:2-es döntetlent játszottunk a Baranya megyeiekkel, és ezúttal is bíztunk egy jó eredmény elérésében. A pálya ugyan meglepően rossz állapotban volt, így folytonos játékot nehéz volt kialakítani...

...de az első negyedórában ha jó is lett volna a pálya, akkor sem valószínű, hogy sikerült volna dominanciát kialakítani. A hazaiak nagyon nagy tempóban kezdték a találkozót, teljességgel odaszegeztek minket a kapunk elé. Az első percekben egy fejes épphogy elkerülte a ketrecünket, valamint egy másik esetben a kapufa mentett meg minket a góltól. Azt követően viszont sikerült stablizálnunk a védelmünket, és bár még mindig leuralta a mezőnyt a 'misleny, többször már nemigen tudtak közvetlen gólveszélyt kialakítani. Saját térfélre visszahúzódva a gyors kontrákban bíztunk, és mikor már épp elkönyveltük volna, hogy szokás szerint 0:0-val végződik az első játékrész, a lefújás előtti pillanatokban Tarjáni Péter gyönyörű mozdulattal centerezett Bányai Péter elé, aki egy igazítást követően a kapus mellett a hálóba talált. 0:1, ezzel az eredménnyel mehettünk szünetre. 

A második játékrészben ugyancsak védekezésre voltunk berendezkedve, azonban taktikai mozgásaink jóval olajozottabban működtek, mint az első 45 percben. Minden támadását el tudtuk fojtani a hazaiaknak, ellentámadásainkból pedig egyre veszélyesebbeknek bizonyultunk. A 61. percben újból meglett ennek az eredménye: egy 'mislenyi szögletrúgást követően Kovács Benedek lőtte fel a labdát Tarjáni Péter irányába, aki a védőjét megkerülve a kapuig roboghatott, az iménti gólpasszadó pedig pazar kivitelezéssel túljárt a debütáns cerberus, Matesz Kornél eszén. 0:2.

Volt még bőven hátra a rendes játékidőből, de ahogy telt-múlt az idő, úgy egyre inkább hitehagyottá váltak vendéglátóink, a hajrához érve már csak a felívelt labdákban és az esetleges tizenegyes kiharcolásában bíztak, ám próbálkozásaik egy esetben sem jártak sikerrel. Pedig még a bíró is hagyott nekik időt, ugyanis csaknem 100 percig húzódott a találkozó, de ez sem volt elég a szépítő találat megszerzéséhez. Csapatunk 2:0-s eredménnyel vonulhatott le a pályáról, így behúzta zsinórban harmadik győzelmét! 

A teljes tavaszi idényben jellemző együttesünkre az a fáradhatatlan küzdés, hajtás, amit ősszel több esetben is hiányolhattunk. Taktikailag fegyelmezetten, az egyéni hibákat minimálisra leredukálva, labda nélkül rendkívül sokat futva játszanak a mieink, akik immáron a legutóbbi 7 bajnoki mérkőzésből hatszor kapott gól nélkül vonulhattak le a játéktérről. Gratulálunk a srácoknak, egyre közelebb kerülünk az előzetes célkitűzéseink eléréséhez! 

HR-Rent Kozármisleny - Rákosmente FC 0:2
Gsz.: Bányai, Tarjáni